Környezetvédelmi sovinizmus

Óriási divat lett, a Fogyasztás nevű bálvány-isten legfőbb szolgái paradox módon mostanában klímaimádó szerepben tündökölnek. Egyre sűrűbben találkozhatunk a klímakatasztrófa-tagadók ellen tervezett intézkedésekkel, a kiközösítéstől a vérbíróságok szorgalmazásán át a lincselés tervezgetéséig. Aki a "függetlenhaladó" mainstream értelmiség követője, az ne is olvassa tovább!

(Szolgálati közlemény: a felfújt képét azért tettem fel, mert a blogmotor automatikusan társított egy másik, irreleváns képet.)

Nem akarok enciklopédikus fogalomtisztázásokba bonyolódni, ezért csak szemelvényekben jeleznék néhány valóban emberi társadalmi eredetű problémát, és azok megoldásának lehetőségét.

  • Általános felmelegedés: Az újbeszél nyelv következménye, a művészvilágból kiindulva pszichológiai fertőzésként valóban világjárvány alakult ki. Embereknél feleslegesség borzalmas érzése és a mintakövetési-besimulási vágy pörgeti. Sok fejlett idegrendszerű gerinces hajlamos rá, elviselhetetlen környezeti stressz, erőforrás-csökkenés, illetve (háziállatok esetén) természetszerűtlen, természetellenes tartásmód miatt. Nemcsak a "régi görögök", hanem a mai, elkülönített ivarú szarvasmarhák és libák is. Ezeknél még általánosabb. Általánossá válását leginkább a szexualitás és a fogamzás szétválasztása segíti.
    — A járvány lecsendesedése természetes úton is végbemehet (természeti katasztrófák révén), társadalmi megoldása az atomfegyverekkel vívott világháború. Kisebb népsűrűség esetén a túlélők valószínűleg valódi emberi (és nem ember alatti) tetteket hajtanak végre, akár még a szexualitás is visszanyerheti adaptív értékét (ami más megfogalmazásban a teremtő Isten szándéka szerinti értelme). 

  • A Föld bioszférája hőmérsékletének emelkedése: Minimum vitatható, hogy ez mennyire humán eredetű. Önmagában akár a földkéreg felszíni jelenségei, akár a Föld tengelyének ingadozása, akár a Nap tevékenységének változása is egyaránt okozhatja, különösen így együtt, a bioszféra fizikai összetételére gyakorolt jóval nagyobb hatásokkal, részben ciklikus jelleggel. Ezek a ciklusok néhány ezer évtől több millió évig tarthatnak, és mivel sem a Naprendszer, sem a Föld nem zárt rendszer, a ciklusok variációi egyedi, pontosan soha nem ismétlődő mintázatokat hoznak létre az időjárási elemekben is. A "soha nem látott" katasztrófák nyomai azért általában az utóbbi tízezer évben szinte kivétel nélkül megtalálhatók – kivéve talán az atomfegyver-hatásokat és az atomerőmű-katasztrófákat. Az viszont tény, hogy az utóbbi két évszázadban az emberiség a történelme során korábban soha nem tapasztalt mennyiségű biomasszát és fosszilis energiát égetett el, és ezek megszerzéséért tájsebeket ejtett, vízfelületek felszínét zárta el az oxigéntől és a napfénytől és rákkeltő korom, valamint feldúsult radioaktivitású hamu lerakásával, valamint a természetes felszín lebetonozásával, leaszfaltozásával jelentősen módosította a saját környezetét.
    — A hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges makrometeorológiai ingadozások ellen ma még (Istennek hála!) semmit sem tehetünk. Annak ellenére sem, hogy ma ez az egyik legelfogadottabb hazugság. A hatásainak a kivédésére az emberiség és az embert is magában foglaló élő rendszer taxongazdagságának megvédéséért viszont tehetnénk. (Minden élő rendszer stabilitása a rendszert alkotó rendszertani egységek számától függ.) Nagyon is sokat tehetnénk! A technikai-tudományos lehetőségek ma már adottak ehhez. Nincs valós akadálya a Szahel-övezet és a többi elsivatagosodó régió (az ausztrál erdőtüzeket most láthatjuk) öntözésének. Napenergiával működtethető óriási tengervíz-sótalanító berendezések léteznek, az öntözővíz mozgatását nagy távolságokra pedig már a kőkori ember is meg tudta oldani, és a szovjet tapasztalatokból immár azt is tudjuk, hogy nem a meglévő édesvizet kell elvenni a félsivatagok öntözéséhez, mert az hiányozni fog valahonnan. Két dolog hiányzik ehhez: a politikai szándék és a jelenleg felesleges fegyverkezési- és egyéb luxusjavak előállítására fordított pénz átirányítása. Ezeknek a ritkán lakott és többnyire szegény területeknek az újra termővé tétele kevés választó/harcoló ember életét könnyítené meg, konkurenciát teremtene az intenzív élelmiszer-termelést folytató sűrűbben lakott vidékeknek, és csökkentené az extenzív szolgáltatás-fejlesztés és urbanizáció lehetőségeit. És bár igaz, hogy néhány repülőgép-anyahajó és teljes fegyverzete árából például a most égő és veszélyeztetett Ausztráliát be lehetne csatornázni (kiváltva ezzel jelentős mértékben a szilárd burkolatú utak hiányának minden kedvezőtlen hatását is), de ehhez a politikai világhatalmat birtokló részvényesek hozzájárulása kellene. Ettől sokkal könnyebb látszatintézkedéseket hozni.

  • Ami szintén tény: az emberiség  a bolygó korábbi történelme során soha nem létezett, szerves alapú, de általánosságban az élő körforgásba mégsem, vagy valami hasonló helyett a korábbi homeosztázist felborítva bekapcsolódó, természetidegen, gyakran önmagában vagy bomlástermékei révén az ökorendszer több elemére mérgező hatású szilárd és folyékony hulladékkal borította el a bolygót. Sem az óceánon álló és úszó szemétszigeteket létesítő Egyesült Államok, sem a szórólapokat, rágógumit, (füstszűrős!) csikket, pláne fülpiszkálót, gumióvszert, drogos fecskendőt és tűt szétszóró európai elit nem szólhat egy szót sem.
    — Még nem láttam olyan kutatási eredményt, amely például a fizikai málláson átesett nehezen bomló polimerek talajalkotó szerepének lehetőségéről szólt volna, pedig a legstabilabbnak tartott (lágyítókkal adagolt) polietilént egyes készletmolyok bélflórája vagy saját enzimkészlete már képes bontani és fehérjeépítéshez felhasználni. A kérdés az, hogy ezek az új fehérjék mennyire az eddig elterjedtektől eltérő aminosavakból fognak felépülni. Csak jelzem, hogy nagyon alattomos és veszélyes mérgek is lehetnek, például sok mérges gomba hatóanyaga ilyen "más" aminosav. Ez által megvalósulhat egy olyan forgatókönyv is, hogy a bioszféra homeosztázisa teljesen más fajösszetétellel stabilizálódik. Egy ilyen élő struktúrában vélhetően a jelenleginél jóval kevesebb ember számára lesznek biztosítottak az életfeltételek.

  • Az emberiséget vezető-manipuláló nagyhatalmú kisemberek jelentős része a Földet, a Föld erőforrásait végtelennek tekinti. Akkor is, ha el-eljátszanak azzal a gondolattal, hogy a hiányt a Naprendszer más elemeiről pótolják. Ráadásul sajnálatos módon, a relatíve alacsony tőkeintenzitás miatt még a termőföldet, ültetvényeket is, de különösen a nem termesztett biomasszát létrehozó természetes vagy "természetközeli" élőhelyeket, a felszíni természetes vizeket, az erdőket és a gyepterületeket, mocsarakat, szavannákat, tundrákat gyakorlatilag értéktelennek tartják, és csak akkor "értékelik fel", ha valami ásványi nyersanyag miatt bányákat, katonai bázisokat vagy luxusszállodákat létesíthetnek, tájsebeket ejthetnek ott is.
    — Az erőforrások végességének a tudatosítása nagyon fontos. Akkor is, ha a mostani üvegházas - szén-dioxidos - metános soviniszta hullám is alkalmazza. Nem lehet eléggé kiemelni a termőtalaj ("három fázisú élő(!) diszperz rendszer"), a természetes felszíni és a tengeri biomassza fontosságát. Jó lenne, ha felelős pénzemberek (hátha nem teljesen oximoron) és tudós közgazdászok (olyat már láttam is) felértékelnének ezeket az erőforrásokat is, és "beköltségelnének" a zöldmezős beruházásoknál a felszíni és felszín alatti életet is. A park- és sorfákra kidolgozott Radó-féle lombtömeg-egyenérték számítás módjára minden természeti erőforrás a pótlásához, helyreállításához szükséges költségekkel azonos értékű. A termelésből kivont szántó vagy legelő értéke valójában – szemben a jelenleg elfogadott hozam-alapú értékeléssel – annyi, mint ugyanakkora területű sivatag vagy roncsolt terület termővé tétele. Egy hektár erdő nem egy hektárnyi erdőtelepítéssel, pláne ne a rajta lévő haszonfa árával  azonos értékű, hanem annyival, amennyi ugyanannyi lombtömeget biztosít. Egy hektár ősgyep nem azonos értékű egy hektár vetett gyeppel, még fajazonos összetételű vetés esetén sem. Csak akkor lesz azonos értékű, ha legalább 25-30 éven keresztül művelik, azaz az első 5-10 évben szükség szerint öntözik (ne feledjük, hogy a legtöbb ősgyep kialakulásának idején a jelenleginél jóval csapadékosabb, hűvösebb időjárás volt a jellemző, azért irtották ki az erdőket), legeltetik, évente legalább egyszer a nagy részét (néhány cserjefolt kivételével) lekaszálják, és biztosítják a jellemző fauna elszaporodását, a fajok önfenntartó arányát. Viszont egy négyzetkilométernyi "szűz" öböl értéke egyrészt annyi, amennyibe pl. a portugál vagy a karibi térségben ugyanannyi vízfelület és part kőolajtól mentesítése került, amihez az elpusztult állatok gazdasági és eszmei értéke hozzáadódott. Elvégre halat tudunk tenyészteni, ki tudjuk számolni a fajlagos bekerülési értékét, például fehérje-egyenértékben, tudjuk, mennyivel csökkennek a halászati hozamok egy-egy ilyen katasztrófa után, a madaraknak, vízi hüllőknek meg kultúrállamokban van is eszmei értéke.

  • Közkeletű hazugság, hogy a jelenlegi szintű, sőt bővülni kényszerülő termelésre a népességrobbanás miatt van szükség. Ha nem az emberiség szűk 10%-ának a fogyasztását fedezné a termelés bő 90%-a, talán igaz is lenne. A termelés bővülésére a luxusigények kielégíthetetlen növekedése miatt van szükség, és akkor el is jutottunk a "Legújabb kor", a posztmodern, azaz az információs társadalmi korszak fő kihívásaihoz, a migrációs válsághoz, annak okaihoz és következményeihez.
    — Az információs kor problémát sem lehet társadalommérnöki módszerekkel megoldani. (Láttuk a kommunista Etiópia példáját a `70-es évek végén, amikor a kb. 80 nyelven beszélő, három világvallás több ágazatához és néhány tucat helyi valláshoz tartozó, a mai Eritreát és Szomália egy részét is magába foglaló állam népcsoportjai közötti feszültségeket úgy akarták csökkenteni, hogy a tengerparti-mocsári törzseket elindították a hegyek felé, a hegyekben és a fennsíkon élő törzseket meg elindították a vizek felé, szép nagy népvándorlási karavánokban. Az egymással szembe haladó (mindezért a másik népcsoportot okoló és néha meg is is lövöldöző) karavánok gyakorlatilag el is fogytak, mire a céljukhoz értek. A hegyek felé indulók átfáztak és hal hiányában éhen haltak a félsivatagban. Sem a sátraik, sem a ruházatuk nem volt alkalmas a fagypont közeli száraz hideg kivédésére. A fennsíkról lefelé haladókat és háziállataikat megcsípték az általuk addig nem ismert cecelegyek és szúnyogok, beoltva őket olyan betegségekkel, amelyekre nem rendelkeztek immunitással: álomkórral, sárgalázzal, maláriával, és minden mással. Akik és amik megmaradtak, azokat a fertőzött mocsári vizek okozta betegségek és paraziták pusztítottak el.) Ami szinte elképzelhetetlen, az a leggazdagabbak önkorlátozása. Attól nehezebben csak a "második vonal" magamutogatásának csökkentését tudom elképzelni. De arra sem jelent a lakosság áttelepítése valódi és működőképes megoldást, hogy a média miatt Coca-Colára vágynak olyan gyerekek és felnőttek, akik soha nem jutnak egészséges ivóvízhez. Hogy több száz vagy ezer lóerős autókról álmodnak a hiénafalka elől gyalog menekülő kisiskolások. Hogy minden jelentősebb kőolaj-, vagy egyéb stratégiai ásványkincs felfedezésének hatására beindul a "demokrácia" véres exportja a szegény országokba (még csak a múlt héten hozták nyilvánosságra Irán elképesztően nagy olajtartalékénak felfedezését és Izrael máris megtámadta)...

  • Üvegház-hatás: A Mars légköre a Curiosity mérései alapján 95 százalék szén-dioxidból, 2,6 százalék molekuláris nitrogénból, 1,9 százalék argonból, 0,16 százalék molekuláris oxigénből és 0,06 százalék szén-monoxidból áll. Ha lenne üvegház-hatás, és ha az a légkör szén-dioxid tartalmával lenne arányos, a Marson a Vénuszhoz hasonló állandóan forró klíma lenne. De nincs. Aki már volt fekete fóliából készült (pl. raktár) sátorban, az pontosan tudja, hogy a hőenergiát nem a hősugárzás szűrése, hanem az anyagáramlás blokkolása tartja bent. A hőmérséklet mindkettőben időben felülről lefelé növekszik, ahogy kisüt a Nap (a nem  üvegházakban , és egyenletesen hűl le éjszaka. A talaj felszínén és a talajközeli növényeken, növényi részeken a levegő és a talaj közötti eltérő fajhő miatt jelenik meg harmat a sátorokban is. Reggel. A sátorfólián viszont rögtön, ahogy a külső levegő elkezd lehűlni.
    — A légkör széndioxid-arányát tehát gyakorlatilag érdemben képtelenek vagyunk módosítani. Mégis, szükség van a kibocsátás csökkentésére és a megkötés elősegítésére. A kibocsátás csökkentésének legegyszerűbb módja az energiaigény más forrásból (atomenergia, napenergia) történő kielégítésének elősegítése. Erre amíg az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei a legnagyobb olajkitermelők, nem fog sor kerülni. Ha már csak Irán és Oroszország tudna kőolajat és földgázt exportálni, a fejlett világ minden épületét, kamionját és vasúti vagonját napelem borítaná. A szén-dioxid megkötésére több okból is szükség van. Az egyik az a faji sokféleség megvédése és az eróziós hatások (és azok klimatikus következményeinek) csökkentése, amelynek legjobb módja a (vissza-) erdősítés. Ma még beláthatatlan jelentőségű a tengerművelés jövője, amely során a fitoplankton szaporodásának serkentésével növelhetjük a zooplankton mennyiségét, azaz a Föld lakosságának fehérje-ellátását. A kőolajbázisú textilipar korszakának sem kell örökké tartania, az ipari növények, a (szőrmés) bőr és a gyapjúfélék előállítása szén-dioxidot köt le. A lebomló szálak is széntartalmú láncokból állnak. Lehet, hogy a szén-dioxid hiány lesz néhány évszázad múlva a legnagyobb probléma? A természetes eredetű rostok építőipari felhasználásának is terjednie kellene - és nemcsak a faházépítéssel. Az rendben van, hogy a kerámiaalapú építőanyagok évezredeket bírnak, illetve bírnának, és a cementkötésű acélvázas szerkezetek is évszázadokig fennmaradnak, de jelenlegi eltúlzott arányuk nem fenntartható. Az meg egyszerűen nevetséges, hogy hőszigetelésként vagy kőolajalapú habot, vagy iszonyatos energiafelhasználással gyártott kő- vagy üveggyapotot alkalmaznak. Miközben a "fejlett világ"-ban termelődő biomasszából a gyep és a szalma gyakran elhelyezési problémát jelent, és amely például juhokkal hasznosítva melléktermékként tűzgátló hatású hőszigetelés-alapanyagot biztosíthatna. De néhány évtizeden vagy akár évszázadon át a meglévő, nagyrészt kőolajból gyártott és feleslegessé vált, elhelyezhetetlen és jelenleg szinte teljesen újrahasznosíthatatlan  textilhulladékból is lehetne hőszigetelő burkoló-, sőt szerkezeti építőanyagokat is gyártani.

  • Az urbanizáció, a hirtelen felmelegedő "aszfaltbemosódásos betontalaj" méretének drasztikus növekedése ugyancsak jelentős klímaváltozást eredményez akár csak az óriási mértékű monokultúrás növénytermesztés.
    — A napelemes és/vagy zöldtetős megoldások ezzel nem tudnak jelenleg eredményesen harcba szállni, pedig paradox módon a gyurcsányista kormányzás részben már megmutatta az utat: a síkvidéki alagutakkal igenis hatékonyan lehetne csökkenteni az autópályák, közutak és vasutak kedvezőtlen klimatikus hatásait. Lakott területeken belül is. A monokultúrás növénytermesztést pedig igenis abba kell hagyni, és akkor génmódosított természetellenes hibridekkel sem kell védekezni a hatalmas monokultúrás táblákban egyébként óhatatlanul feldúsuló kártevők és kórokozók ellen.

  • A mérsékelt és a hideg égövön a fűtés, a mérsékelt és meleg égövön a hűtés jelent nagy energiaigényt. A helyi fűtés egészségkárosító füstkibocsátással is jár az esetek többségében. Mégis egész birodalmak melegét adják energiapazarló kandallók, kályhák, és egész szociális rétegek tüzelnek szeméttel, csomagolóanyaggal és ruházati hulladékkal.
    — Egyrészt a hőszigetelés elterjesztése is sokat jelentene. Másrészt a távfűtés és a nemcsak helyben "füstmentes" elektromos fűtés nemcsak nagyvárosi privilégium lehetne: akár kisebb falvak is létesíthetnének fejlett hőközpontokat. Igenis megérné nálunk is ingyen biztosítani a hőenergiát (vagy akár az elektromos energiát is) a legszegényebbeknek is! A falvak és külvárosok, belvárosi szegregátumok levegőminőségének javulása talán már az egészségügyi kiadások csökkenésével is megtérülhetne. Elektromos áramot meg elő tudunk állítani légszennyezés nélkül is. A jó hőszigetelés meg csökkentené a "klímaszennyezést".

  • Őserdőirtás. Valóban borzalmas, profitéhség, stb. A taxonszám-csökkenés veszélyezteti az emberiséget, stb. A Molnár Gábor nevű magyar gazdász, "amatőr" biológus, író például a Ford alkalmazottjaként gumifa-ültetvények telepítését és művelését vezette "szabad idejében", amikor nem állatokat, növényeket és néprajzi hagyományokat gyűjtött. Gyakorlatilag szinte mindent megírt, csak kiment a divatból, mert a megjelenés idején dús "vörös farokkal" kellett ellátni valamennyi művét, és más nyelvekre (angolra és portugálra) nem is fordították le.
    — A NatGeo valamelyik nap meg leadott egy dokumentumfilmet arról, hogy a legmodernebb lézer-letapogató eszközök és helyszíni talajvizsgálatok bebizonyították, hogy a "fehér" rassz (tömeges) megjelenése és az Eurázsia lakosai által hurcolt kórokozók szétrobbanása, az eddigi történelem legnagyobb népirtása előtt szerte egész Amazónia sűrűn lakott és intenzíven művelt, elsősorban kertészeti jellegű kultúrtáj volt, a Kárpát-medencéhez, Mezopotámiához, India egyes részeihez és a Nílus völgyéhez hasonló, évezredeken át fejlett vízkormányzást használó, évszázadokon át az euroatlanti kultúrában reprodukálhatatlan "kőkorszaki" és bronzkori (vagyis ott inkább aranykori) foki gazdálkodással.
  • Az energiaválság. No az van. Ugyan szépen-lassan kiderül, hogy a metán nagyrészt nem is biológiai, hanem geológiai eredetű, és főleg a sarkokon iszonyatos mennyiség van belőle, nemcsak a szárazföld mélyén, hanem a tengerek fenekén, a nagy nyomástól folyékony állapotban is, de azt talán mégsem kellene piszkálni, elég baj lehet abból, ha feljön és elkeveredik a légkörben. Kőolajból is annyi van, amennyi, nem termelődik új, de még mindig túlságosan olcsó. Ha nem lenne az, már elterjedtek volna az alternatív technológiák. Ne feledjük, hogy a kőolaj jelenleg nemcsak az energiaipar, hanem a műanyagipar és a textilipar legáltalánosabb alapanyaga is egyben. Becslésem szerint a szárazföldi hulladéklerakók és a tengeri lebegő/lesüllyedt szemét legalább 80%-a kőolajbázisú. Rengeteg valódi, és fél- vagy teljesen bolond találmány születik a kőolaj kiváltására. Ezeket a kőolaj-kartellek az utóbbi időben inkább megveszik, mert az ma már általában olcsóbb, mint a feltalálók és családjuk likvidálással egybekötött elrablása. Ugyancsak általános hétköznapi gyakorlat az egész világon a törvényalkotók megvesztegetése az energialobbi által.
    — Egy tisztességes világban ugyanis a megújuló energiahordozók ab ovo jövedéki adó mentesek lennének. De nem így van: nálunk (és szinte az egész világon) a járművek üzemanyagaként, vagy fűtésre használt növényi olajoktól az energetikai célra felhasznált erjedési párlatokig minden éghető folyadék a törvény erejénél fogva ásványolajnak (Sic!) minősül, és a saját előállítású, erjedési eredetű metán is csak addig adómentes, amíg elhordja a szél, de ha bevezetik gázmotorba, vagy kazánba, akkor már nem. Ez akkor is így van, ha nem értékesítik, hanem saját célra felhasználják. Ha a pénzügyi-politikai szektor hangadóit egy mitokondriumnyit is érdekelné a környezet védelme, akkor a megújuló energiát mentesítenének a jövedéki és egyéb büntetőadók alól. De ez valódi versenysemlegességet jelentene, ami ellentétes az "imperialista monopóliumok" érdekeivel. Pedig pl. Szaúd-Arábiának is jogában állna "kőolajat" előállítani a levegő szén-dioxidja és tisztított tengervíz felhasználásával, felhasználva a napenergiát... Az óceánok felszínén úszó szemétkontinensek, és pl. a magyar erdőket ellepő illegális hulladéklerakók is újra kvázi kőolajjá alakíthatók lennének, nap-, vagy atomenergiával. De ez addig nem lesz cél, amíg az ilyen tevékenységekkel előállított megújuló energiahordozók és alapanyagok közteher-tartalma nemhogy egyenlő, de nagyobb, mint a kibányászott kőolajé és származékaié. Nálunk ez különösen fontos lenne, mert gyarmati történelmünkből és félmúltunkból (jelenünkből?) adódóan a közterhek elkerülése nem minősül erkölcstelennek Magyarországon.

(Folytatása következik!)

1
https://kitalator.blogstar.hu/./pages/kitalator/contents/blog/85975/pics/lead_800x600.jpg
 

"Persona non grata"2019.02.14. 11:10

Tollbamondás2019.02.20. 08:40

Transzdemokrácia2019.02.25. 13:55

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Kitalátor 2019-12-03 08:31:13
https://www.facebook.com/notes/jeszenszky-zsolt/gy%C3%BAjtsd-fel-az-es%C5%91erd%C5%91t-%C3%A9s-nevezd-el-kl%C3%ADmav%C3%A1ltoz%C3%A1snak/473803013247002/
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?