Transzdemokrácia

A transzdemokrácia a demokráciát a posztmodern korban követő társadalmi rendszer. Míg a demokrácia természetes fejlődés, evolúció során jött létre, addig a transzdemokrácia előzményeivel együtt mesterséges alkotás.
A demokrácia definíciói a Wikipédiából:

  • A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer,[1] egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.[2][3] A jogosultak közügyek döntéseiben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek.
  • Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is.[4][5]
  • A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.[6]
  • Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.[7] A legtöbb közismert "demokrácia" közös jellegzetessége nem a közvetlen néphatalom, hanem a közhatalom választásának a legitimációja.

A népi, más néven szocialista demokrácia ezzel szemben:

  • Fegyveres lázadás vagy külső megszállás eredménye. Illegitim mivoltát a múlt tárgyi és szellemi emlékeinek elpusztításával ellensúlyozza.
  • A közhatalom gyakorlása magában foglalja a törvényalkotás, az állami és önkormányzati igazgatás, az igazságszolgáltatás, az ítélet-végrehajtás mellett a gazdaság meghatározó (vagy legalábbis stratégiai) szereplőinek, a köz-, szak- és felsőoktatásnak, a kutatásnak és a médiának a közvetlen irányítását egyaránt.
  • Hivatkozási alapként a nép, illetőleg a munkásosztály szerepel, de a nép, illetve a munkásosztály önuralmának gyakorlására központilag irányított népi milíciákat, munkásőrséget is létrehoznak a karhatalom és a katonaság mellett.
  • A jólét elsősorban a hatalomgyakorló, egymással rokoni-barát-szexuális-(fekete-)gazdasági kapcsolatban álló kisebbségi hálózat tagjainak az osztályrésze. A többséget időről időre, váltott eszközökkel győzik meg, hogy majd nekik is jó lesz egyszer, mint a sokat térdeplő lánynak, csak még azt vegyék be, amit most a szájukba adnak.
  • A kisebbségi hálózaton kívüli nép a közügyekbe csak a választások során (de csak a jelölési folyamat után) kapcsolódhat be, továbbá katasztrófák esetén. Mivel a jelöltek száma legtöbbször egy, de ha több, az sem jelent valós különbséget, a "közügyektől eltiltás" jogintézménye valójában jutalom, mentesítés a terhek alól.
  • Az aktív és a passzív választójog szétválik, szinte mindenkinek van választójoga, de a hálózaton kívüli emberek gyakorlatilag soha nem lehetnek jelöltek. Gazdasági vagy államigazgatási, oktatási vezetők is csak akkor, ha szakmailag nagyságrendekkel a potenciális hálózati tagok felett vannak, és a fenn álló hatalom, a hatalmi elit ellen soha, semmilyen módon nem emeltek szót. Sem stratégiai, sem humánpolitikai döntést soha nem kritizáltak.

A transzdemokrácia a demokráciától méginkább elszakadt társadalmi rendszer.

  • A transzdemokrácia vezetői látszólag önbeiktatással jutnak hatalomhoz, de a hátterükben mindig ott lehet sejteni valami nemzeti, nemzetközi vagy privát titkosszolgálatot és biztonsági szolgálatot, legyen az legális vagy illegális, reguláris vagy magán.
  • A transzdemokrácia alapvetően szexista rendszer.
  • A vezetők a népi/szocialista demokráciákban megszokott módon hálózatban élnek. A bekerülni vágyók számára annyi könnyebbséggel, hogy a szexuális viszonyokban előnyt élveznek a gyermekek megfoganását ab ovo lehetetlenné tevő (általunk perverznek nevezett) üzekedési formák és partnerválasztások.
  • A transzdemokrácia a múlt tárgyi és szellemi emlékeinek elpusztítását új dimenzióba emelve minden, a céljával ellentétes valóságot tagad. Már nemcsak a társadalom és az emberi psziché működésének, az ember és Isten kapcsolatának a valódi vizsgálata, a törvényszerűségek feltárása és rögzítése tilos, hanem a matematikai, fizikai, kémiai, nyelvtani és biológia törvények hangoztatása is.
  • A transzdemokrácia célja kettős: egyrészt a Föld túlnépesedésének legolcsóbb leállítása (adhatnának minden szegénynek, tévét, számítógépet, internetet, szuper nedvszívó pelenkákat is, elvégre semmi nem csökkenti úgy a szaporulatot, mint a javuló életfeltételek, a létbiztonság, a jólét és hozzá a kisfiúk golyóinak megfőzése a pelenkának álcázott párakötéssel) de a kínai Kalasnyikov-klón olcsóbb), másrészt a lakosság kettéválasztása uralkodó osztályra és kiszolgáló osztályra. Érdekes, hogy az uralkodó osztály újratermeléséhez is jelentős részben a kiszolgáló osztály gyermekeit kívánják, először használatba, majd igénybe venni, mert szexualitásuk többnyire meddő.
  • A transzdemokrácia vezetői már a népi demokráciákban is megismert módon gyermekek vérének (újabban "csak" vérplazmájának), valamint az anyjuk szíve alól kitépett, kiirtott magzatok őssejtjeinek és egyéb "alkatrészeinek" a beadatásával, beépítésével törekszenek az örök életre és az örök fiatalságra. Ez utóbbi a legtöbbjükön a korrekciós plasztikai műtétek és a magzatmáz alapú kozmetikumok ellenére sem látszik. 
  • A hagyományos értékek tagadása mellett a hagyományos emberi célokat is elutasítják, első közösségi sikerüket általában a közös széklet- és vizeletürítés (nincs is annál számukra magasztosabb) jogának kiharcolásával érik el.
  • A népi demokráciával ellentétben a transzdemokrácia fejlődése a médiában és a művészetekben indult el, átszőtte a gazdaságot és az iskolákat, majd azután a hatalmi ágakat fertőzte meg, azok közül is először a legnagyobb jövedelmű, legkevésbé felelősségre vonható igazságszolgáltatást, és legnehezebben talán a rendőrséggel és a honvédelemmel bírnak el. Úgy látszik, hogy terjedésük sebessége a jövedelemmel, illetménnyel általában fordítottan arányos szinte minden intézményben, társadalmi alrendszerben.

A transzdemokrácia zászlóbontása az "Arab tavasz" és a Facebook-forradalmak formájában ment végbe. Jelenleg két csapásiránya van, amelyek interferálnak. Senki nem tudja még előre, hogy mi lesz a szent pápa szavaival "öngyilkos kultúra" ellen indított transzszexualizáló támadások áldozatainak, és az ugyancsak Nyugat-Európa ellen indított, többnyire egészséges fiatal muszlim férfiak százezreinek, millióinak (a biodíszletnek és élő pajzsnak magukkal hozottakat most hagyjuk) a kritikus tömeget elérő támadásából. Azt sem tudja senki, hogy fog ez hatni a szintén atlanti "öngyilkos" kultúrájú Észak-Amerikára. 

Ha más szögből nézzük, azt láthatjuk, hogy a transzdemokrácia legkevésbé a Távol-Keletet, Kínát, Japánt, Indonéziát, Indiát, a Koreai- és az Indokínai-félszigetet veszélyezteti. Ugyanakkor semmi látható jele nincs annak, hogy ők állnának mögötte, hacsak nem a mobil kommunikációs robbanás, amely nélkül terjedése elképzelhetetlen lenne...

1
 

"Persona non grata"2019.02.14. 11:10

Tollbamondás2019.02.20. 08:40

Transzdemokrácia2019.02.25. 13:55

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Kitalátor
Kitalátor 2019-02-27 11:39:20
Utóirat: http://www.origo.hu/nagyvilag/20190226-eselyuk-sem-volt-a-valodi-lanyoknak-a-transznemu-futok-ellen.html
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?